Szia, üdv itt.Bullgirl wrote:Sziasztok!
Úgy kezdeném, hogy -sajnos- nincs Caprim...
4-5 éve szerettem bele , amikor Győrben láttam egy csinos-arany színű- darabot! Azt az autót sokáig hirdették a neten, én meg sokáig szerelmes voltam belé, 1,5-ös motorja volt, nem is vágyok (dehogynem :D) ennél nagyobbra, hiszen úgysem tudnám kihasználni, nem hajtanám agyon, ami engem igazán megfogott, az a FORMA. Nem bírok azzal a tudattal leni, hogy nem lehet az enyém egyszer egy ilyen autó! Jövő hónapban már a jogsim is meglesz :D (haha)
Mivel nő vagyok (oké, oké, nem törvényszerű a következő...:) így nem értek az autókhoz, de nagyon érdekelne, hogy a hétköznapokban mivel jár a Capris életforma? Nagyon sokan lebeszélnek róla, mondván ilyen autója csak annak "lehet" (annak való/érdemes), akinek van sok ideje, sok pénze és saját maga tudja bütykölni. Én csak egy halandó vagyok, aki szerelmes lett, de kérdés, hogy reménytelenül-e?
Tetszik még a Taunus is, de abból sem mindegyik, a nr.1 viszont a Capri :)
Előre is köszönöm a hozzászólásokat, sajnos nincs olyan ismerősöm, aki birtokában lenne ilyen-vagy hasonló- csodának, és mesélhetne a "kulisszatitkokról".
Üdv: Szilvi
Úgy kezdeném, hogy sajnos van Caprim

Ahelyett hogy értelmes dolgokra költeném a nagyon erős magyar forintot inkább ebbe (meg az ilyenekbe) lapátolom a pénzt.
Ez a forma megfertőzés dolog meg szerintem mindenkire igaz. Mert nem a korszak legfejlettebb technológiája van beleépítve ebbe a csodába, de mi azért szeretjük.
Ha tudsz szerintem menj/gyere el 1-2 találkozóra és akkor jobban látod miről is van szó, általában lehet látni a találkozókon ilyen olyan állapotú autókat. Az alapján el tudod dönteni mit képzelsz el, mire van lehetőséged.
Egyébként tudtommal van Capris hölgy is meg én tudok nyugdíjas néniről aki tc2-es Taunussal jár. Nem hiszem hogy szoktak csapágyat cserélni meg ilyesmi, mégis megy még az autójuk. Az hogy valaki meg tudja csinálni magának megspórolja a drága és rossz minőségben dolgozó "szakembereket".