Ford Capri Forum

Pudva wrote: Kérek még egy kis időt, és nemsokára megmutatom :)

Várjuk!
És Én is sok boldogságot kívánok az ünnepelteknek!

Így utólagosan is boldog Laci napot !!!
És persze isten éltesse a szeretett Kálminkat !!

Utolag is Boldogat minden unnepeltnek!

Köszönöööm

Készüljetek fel ..
Ma este nem volt jobb dolgom,Sunyával és Töcs-el álmodtam. Megjelentek a melóhelyemnél záráskor a Caprikkal,Sunya összeszedett valami barna hajú csajt és neki menősködött :) a Capriában kompressoros 2.9 V6 dübörgött,állítása szerint több mint 300lóval,amit azonnyomban egy nem kis füstöléssel demonstrált,eszméletlen ballonos és széles amcsi hátsó gumikkal,közben fülig ért a szája,a csaja meg idegesítően visítozott nagy izgalmában-amúgy bazm Sunya,kurva jó csaj volt-miután az összes környező épületből kiáramlottak a nem olyan jó kedvű emberkék mint mi,elindultunk autókázni,mármint Sunya és én a BeasantCaprival. Töcs ellenben,kikapott egy mozgássérült bicajt a strandkorlátkék Caprija csomagtartójából(hogy fért be?)és azzal jött,meglepő módon rohadt gyorsan ment vele :))
Ez olyan fajta volt,ami bár a normál két kerekű felállásban materializálódott,fennt a kormánynál kézzel is lehetett tekerni,de csak jobb kézzel,ez ment olyan nagyon jól neki :)) Közben a Sunya Caprija olyanokat előzött hogy nem hittem a szememnek,ja és mk1 hátsó lámpái voltak amik nagyon ütősen álltak rajta! Hátulnézetből azokkal az órási,70's Camarokra való gumikkal elképesztően durva összkép volt. Annyira nyomta neki hogy eltűnt szem elől. Ekkor letévedtem valami földútra a kék-fehér veszedelemmel és valami nagy építési árok került az utamba,elég mély és széles,ahhoz mindenesetre elég volt hogy abban jelenjen meg újfent Sunya egy pillanatra,ezzerel száguldott az árokban,csak a szélvédő mögött vigyorgó feje és a sikongató csaj volt kivehető,majd tovatűntek a porködben. Na ekkor ért oda Töcs a mozgássérült bringával,amivel olimpyát nyerhetett volna gyorsasági számban. Nem tudtam tovább menni autóval és valamiért az eszembe sem jutott hogy ha netán megfordulnék,visszafelé azért még mehetnék vele,hát megkértem Töcs-öt,hadd próbáljam ki a cangát és a Caprit otthagytuk. Abba nem szeretnék belegondolni hogyan fértünk el ketten a mozgássérült drótszamáron,mert álmomban sem derült ez ki,vesszen is inkább a feledés homályába. Mihelyst aszfalt útra értünk,becslésem szerint 150-160-ra gyorsultunk(mert tapasztalataim szerint kb.ennél a sebbességnél kezd összefüggő lenni az elsuhanó fasor)köszönhetően az én kézimunkámnak :)) Tehát hasítottunk kettesben Töcs és én a brinyesszel,de jött egy közepesen nehéz kanyar,melynek gyárépülettel volt szegélyezve a külső íve és már láttuk hogy nem tudjuk bevenni,mivel féktuning nem volt a kecskénken.. Ezután az egyetlen felderengő emlékkép a fekete márvány sírkő,amit kettőnknek állított kitudja ki,a szomorú esemény helyszínén,az nem sejlik már,de nem is akarom tudni,mi volt ráírva..

ez nem semmi ű

kár hogy az álmoskönyvekben nincs benne a capri.

Petya, többet igyál vagy kevesebbet ! De ne pont ennyit !

Úgy látszik hülyeséget álmodni mindenki tud, de ez a történet mindenen túltesz.

Tibi wrote:Petya, többet igyál vagy kevesebbet ! De ne pont ennyit !

Pedig igyekszem eltalálni pontosan ezt a szintet,kíváncsi lennék mi jöhet ezután

szszaby wrote:Úgy látszik hülyeséget álmodni mindenki tud, de ez a történet mindenen túltesz.

Köszönöm

stpetya wrote:Készüljetek fel ..
Ma este nem volt jobb dolgom,Sunyával és Töcs-el álmodtam. Megjelentek a melóhelyemnél záráskor a Caprikkal,Sunya összeszedett valami barna hajú csajt és neki menősködött :) a Capriában kompressoros 2.9 V6 dübörgött,állítása szerint több mint 300lóval,amit azonnyomban egy nem kis füstöléssel demonstrált,eszméletlen ballonos és széles amcsi hátsó gumikkal,közben fülig ért a szája,a csaja meg idegesítően visítozott nagy izgalmában-amúgy bazm Sunya,kurva jó csaj volt-miután az összes környező épületből kiáramlottak a nem olyan jó kedvű emberkék mint mi,elindultunk autókázni,mármint Sunya és én a BeasantCaprival. Töcs ellenben,kikapott egy mozgássérült bicajt a strandkorlátkék Caprija csomagtartójából(hogy fért be?)és azzal jött,meglepő módon rohadt gyorsan ment vele :))
Ez olyan fajta volt,ami bár a normál két kerekű felállásban materializálódott,fennt a kormánynál kézzel is lehetett tekerni,de csak jobb kézzel,ez ment olyan nagyon jól neki :)) Közben a Sunya Caprija olyanokat előzött hogy nem hittem a szememnek,ja és mk1 hátsó lámpái voltak amik nagyon ütősen álltak rajta! Hátulnézetből azokkal az órási,70's Camarokra való gumikkal elképesztően durva összkép volt. Annyira nyomta neki hogy eltűnt szem elől. Ekkor letévedtem valami földútra a kék-fehér veszedelemmel és valami nagy építési árok került az utamba,elég mély és széles,ahhoz mindenesetre elég volt hogy abban jelenjen meg újfent Sunya egy pillanatra,ezzerel száguldott az árokban,csak a szélvédő mögött vigyorgó feje és a sikongató csaj volt kivehető,majd tovatűntek a porködben. Na ekkor ért oda Töcs a mozgássérült bringával,amivel olimpyát nyerhetett volna gyorsasági számban. Nem tudtam tovább menni autóval és valamiért az eszembe sem jutott hogy ha netán megfordulnék,visszafelé azért még mehetnék vele,hát megkértem Töcs-öt,hadd próbáljam ki a cangát és a Caprit otthagytuk. Abba nem szeretnék belegondolni hogyan fértünk el ketten a mozgássérült drótszamáron,mert álmomban sem derült ez ki,vesszen is inkább a feledés homályába. Mihelyst aszfalt útra értünk,becslésem szerint 150-160-ra gyorsultunk(mert tapasztalataim szerint kb.ennél a sebbességnél kezd összefüggő lenni az elsuhanó fasor)köszönhetően az én kézimunkámnak :)) Tehát hasítottunk kettesben Töcs és én a brinyesszel,de jött egy közepesen nehéz kanyar,melynek gyárépülettel volt szegélyezve a külső íve és már láttuk hogy nem tudjuk bevenni,mivel féktuning nem volt a kecskénken.. Ezután az egyetlen felderengő emlékkép a fekete márvány sírkő,amit kettőnknek állított kitudja ki,a szomorú esemény helyszínén,az nem sejlik már,de nem is akarom tudni,mi volt ráírva..

de nem talalok szavakat...

Abból a cuccból én is kérek.

stpetya wrote:Készüljetek fel ..
Ma este nem volt jobb dolgom,Sunyával és Töcs-el álmodtam. Megjelentek a melóhelyemnél záráskor a Caprikkal,Sunya összeszedett valami barna hajú csajt és neki menősködött :) a Capriában kompressoros 2.9 V6 dübörgött,állítása szerint több mint 300lóval,amit azonnyomban egy nem kis füstöléssel demonstrált,eszméletlen ballonos és széles amcsi hátsó gumikkal,közben fülig ért a szája,a csaja meg idegesítően visítozott nagy izgalmában-amúgy bazm Sunya,kurva jó csaj volt-miután az összes környező épületből kiáramlottak a nem olyan jó kedvű emberkék mint mi,elindultunk autókázni,mármint Sunya és én a BeasantCaprival. Töcs ellenben,kikapott egy mozgássérült bicajt a strandkorlátkék Caprija csomagtartójából(hogy fért be?)és azzal jött,meglepő módon rohadt gyorsan ment vele :))
Ez olyan fajta volt,ami bár a normál két kerekű felállásban materializálódott,fennt a kormánynál kézzel is lehetett tekerni,de csak jobb kézzel,ez ment olyan nagyon jól neki :)) Közben a Sunya Caprija olyanokat előzött hogy nem hittem a szememnek,ja és mk1 hátsó lámpái voltak amik nagyon ütősen álltak rajta! Hátulnézetből azokkal az órási,70's Camarokra való gumikkal elképesztően durva összkép volt. Annyira nyomta neki hogy eltűnt szem elől. Ekkor letévedtem valami földútra a kék-fehér veszedelemmel és valami nagy építési árok került az utamba,elég mély és széles,ahhoz mindenesetre elég volt hogy abban jelenjen meg újfent Sunya egy pillanatra,ezzerel száguldott az árokban,csak a szélvédő mögött vigyorgó feje és a sikongató csaj volt kivehető,majd tovatűntek a porködben. Na ekkor ért oda Töcs a mozgássérült bringával,amivel olimpyát nyerhetett volna gyorsasági számban. Nem tudtam tovább menni autóval és valamiért az eszembe sem jutott hogy ha netán megfordulnék,visszafelé azért még mehetnék vele,hát megkértem Töcs-öt,hadd próbáljam ki a cangát és a Caprit otthagytuk. Abba nem szeretnék belegondolni hogyan fértünk el ketten a mozgássérült drótszamáron,mert álmomban sem derült ez ki,vesszen is inkább a feledés homályába. Mihelyst aszfalt útra értünk,becslésem szerint 150-160-ra gyorsultunk(mert tapasztalataim szerint kb.ennél a sebbességnél kezd összefüggő lenni az elsuhanó fasor)köszönhetően az én kézimunkámnak :)) Tehát hasítottunk kettesben Töcs és én a brinyesszel,de jött egy közepesen nehéz kanyar,melynek gyárépülettel volt szegélyezve a külső íve és már láttuk hogy nem tudjuk bevenni,mivel féktuning nem volt a kecskénken.. Ezután az egyetlen felderengő emlékkép a fekete márvány sírkő,amit kettőnknek állított kitudja ki,a szomorú esemény helyszínén,az nem sejlik már,de nem is akarom tudni,mi volt ráírva..

Ez nagyon komoly!!

Petya legközelebb több szódával!

Boldogat Kálmánnak és Laciknak!

Csatlakozom en is!! A legjobbakat!