Ford Capri Forum

2003 Novemberét írtuk,amikor egy jóbarátom unszolására-merthogy akkor már 4 éve,mióta először láttam,szerettem volna Ford Caprit birtokolni-elmentünk megnézni egy eladó autót,a helyszín Gyál,azt hozzáteszem,hogy még munkám sem volt abban az időben. Dehát akkor is KELL,mert olcsó,mert jó,mert szép meg mert majd meggebedtem hogy az enyém legyen. Megérkeztünk és ott álldogállt,koszosan,fakó narancssárgán,műszakisan de hónapok óta nem mozdulva,szomorúan pislogott homályos első fényszóróival felénk. Azonnal megláttam benne azt az autót amit nekem szánt a sors,az ár kérdésében is rugalmas volt a tulaj kishölgy,aki egy pufi díszpárnának a feneke alá helyezésével látott ki az autóból,amit valamiért nem akart megtartani,sosem tudjuk meg az okát. A vételár 80.000 forint lett,mely csóróságból adódóan több részletben került kifizetésre,de a lényeg hogy meglett az áhított Caprim. Estére barátomék kertjében lett elhelyezve,ahol még a sötétben kicseréltük az első lámpákat dupla körre,,a nagy tégla helyett,ez tetszett jobban mindig is,a kasztni nem volt túl rossz állapotban,kevés rozsda,viszont a beltér,elektronika és motor,már teljesen leépült-leépítették az akkor 29 éves autóban.

Megvásárlása után,majd egy év stagnálás következett,mely alatt lejártam a műszakit róla,ezután a kevés karosszériás munkát ami akkor volt rajta,a szomszéd utcában lakó autószerelő srác végezte el Üllőn,taposólemezek javítása,belső küszöbök foltozása,a szakértelem hiánya miatt,a munka hagyott kívánnivalót maga után,ami az ezt követő fényezés után 3 évvel már csúnyán megmutatkozott. A fényezés Péteriben készült,a lefényezett kasztni az elhozásakor gyönyörű látvány volt,a padlizsán szín fordos színkártyák közül lett választva,hazahozása után beállítottuk a garázsomba és újabb várakozásokkal és tervezgetéssel teli időszak következett.

A következő lépés egy donorautó felhajtása volt,ami egy német papíros,84-es Ford Sierra személyében érkezett,2 literes,karburátoros motorját és 5 sebességes váltóját átemeltük a fáradt 1.6-os motor és a külső tolórudazatos 4 sebességű váltó helyébe,a más típusú váltó velejárója volt a kardántengely cseréje is,plusz kapott egy megbízhatóbb elektromos gyújtást is. A belsőtér felújításához két tábla marhabőr megvételével kezdtem hozzá,egy drapp és egy fekete,egyenként 4.5 négyzetméter. Az ülések áthúzásában egy szabász ismerős volt segítségemre,a gyári,általam leszerelt műbőr és textil huzatokat szétbontotta,szabásmintát készített belőlük és megvarrta otthoni műhelyében,mely készterméket pár hónappal később kaptam kézbe,egyéb munkái miatt. Ezalatt az ülések rugózatában talált törött elemeket,kiszereltem és minta után legyártattam egy kőbányai rugókészítő műhelyben,szintén hónapokba telt,mire nekiálltak és elkészítették,a kis mennyiségű rendelésem(10db fajtánként)miatt. Volt hát elég időm arra is,hogy a szakadt vagy kiült részeket,főleg az első két ülésben lévő szivacsbetéteknél,kicseréljem,megragasszam magam,mely minden szakértelem nélkül,meglepően könnyen és szépen sikerült. A már kész rugók beszerelésével és újjonnan levarrt bőrhuzatok javított szivacsokra való ráfeszítésével,egy szép tavaszi napon új életre tudtam kelteni az üléseimet,melyeknek isteni bőrillata volt mellesleg. Időközben,egy monori,autóbőrözéssel foglalkozó fiatalember keze munkájának köszönhetően,drapp bőrbe burkolódzott a műszerfal,csodás díszvarrásokkal a levegőbefújó nyílások és élek mentén,újraalkottuk a váltó és kézifékzsákokat,szintén a drapp bőrből,valamint az egy jóbarátomtól ajándékba kapott gyári,1971-es RS kormányom szintén bőrözve lett a fekete anyagból. A tetőkárpit is monori szakemberünket dícséri,az elöregedett,megsárgult,lyukacsos anyag helyére,szép törtfehér,feketével pöttyözött műbőr anyag került,mely jól illik az autó karakteréhez. Belső műanyag elemek(kesztyűtartó ajtaja és egyéb burkolatok),zsírtalanítás után,matt fekete műanyagfestékkel lettek átfújva,ami után teljesen újnak hatnak,ajánlom mindenkinek ezt a fogást. A váltógombot édesapám,krómacélból esztergálta és polírozta,(pl.a csapágyak alapanyaga). Az eredeti,csúnyán bemattult és össze-vissza hajlott,alumínium,belső küszöb burkolatokat,egy bádogos úriemberrel,a régi mintájára,lehajtattam acéllemezből és lekrómoztattam egy üllői üzemben. A kerekek kapcsán sokáig tanakodtam,majd a 100 küllős felnik mellett tettem le a voksom,mely oly sok amerikai autón látható,ezek Dunlop SP gumikkal lettek szerelve. Ezen munkálatok után ellátogathattunk pár autós találkozóra is.

A szép napok után,szűk idők köszöntöttek ránk,még sikerült beszereznem egy bontásra ítélt Capriból,egy színben a beltérhez közelebb álló,drapp ajtókárpit garnitúrát és szőnyeget,de más változás sokáig nem történt,azután is csak negatív irányba. Az általam hamar leharcolt 2 literes Sierra motorblokk cseréjére szánva,vettem egy kétajtós,EFI 2 literes motorral szerelt 87-es Ford Sierrát,az új donort. Azonban mielőtt a motorcserére sort kerítettem volna,a fennt említett Sierrával,egy elcseszett baleset főszereplője vált belőlem,a differenciálműben,egy sebesség visszaváltását követően,egy alkatrész,a megkezdett előzés során eltört,a jobb hátsó kerék állóra blokkolt,megpördülve és átsodródva a szembe sávba,egy betonoszlopot kiütve és egy közlekedési táblát kidöntve,az árokszélen állapodott meg az autó. A nevemre szóló biztosítás hiányában,a számlát sajátzsebből kellett állnom,ami magával vonta nem csak a tervezett motorcsere törlését,de a Caprinak is mennie kellett a háztól,a 262.500 forintos számla plusz 60.000 forint rendőri bírság kifizetése érdekében. Tehát búcsúztam a padlizsán Caprimtól,de az autómánia felülkerekedése bennem erősebb volt a józan észnél,így a fennt említett összeget részletfizetésre megkérve,a hamarosan kínálkozó lehetőségtől mámorosan,újra nagy fába vágtam a fejszémet,mint utóbb kiderült,számomra túl nagyba is.

Elmém elborultságában megvettem a nálam a Capri nagytestvérének számító 79-es Pontiac Trans Am-et,nagy tervekkel feltöltődve,de a felújításához hiányzó milliók híjján,hónapokon belül rá kellett ébrednem hogy nem fogom tudni szponzorálni az öreget,így ahogyan jött,úgy is ment el a háztól,a rózsaszínű álmaimmal együtt. Leszállva a földre,így egy kétajtós Taunus gazdája lettem,amit nagyon szerettünk a párommal,tágassága és kényelme miatt,dehát mégsem a szép vonalú Caprink volt az,az igazi. Az ezt követő években külföldön dolgoztunk,mialatt a Taunus új gazdára lelt,lett egy kis családi autónk egy 99-es Escort személyében és egy nagyon szép Capri karosszéria,amit újrakezdésnek szántam,mégis másképpen alakult. Évek óta nézegetve a Caprikat a hirdetési oldalakon,mindig ugyanarra jutottam,hogy nekem a régi autóm kell vissza,amivel annyi időt töltöttem,annyi energiámba került és amihez oly sok jó emlék köt. Szerencsésen sikerült is visszahozni az öreglányt 240km-re lévő rejtekéből,7 évvel eladása után megint itt alszik az én garázsomban és a mai napon is vele mentem dolgozni,jó érzés újra együtt. Az elmúlt pár hónapban,belekerült az új angliai szélvédő,az új első lökös és egy jobb állapotú használt hátsó. Új hátsó lámpákat kapott,végre Mk2-est,új külső és belső kilincsek és új zárak kulcsostul a Motomobiltól és szebb állapotú használt króm ablakszegélyek kerültek fel az ebayről lőve,a bullet külső tükrök eddig senkinek sem tetszettek,rajtam kívül,én imádom. Sikerült vadásznom egy szép Mk2 hűtőrácsot is egy görög sráctól,szintén ebayen. Tavasszal kicserélődnek még a futómű szilentek piros polira kompletten és az összes kédergumi,amik a sufniban csak a beszerelésre várnak. Az első sárvédők,motorháztető és homlokfal,üvegszálasra cserélése is a tervekben van,melyek szintén angliából lettek behozva. A motort csak egy injektor beszerelésével szeretném megbízhatóbbá és takarékossabbá tenni,valamint az elektromos gyújtás visszakötésével. Egyenlőre itt tartunk. Működik ami kell,megy-megáll,ahogy és amikor kell.

Örülök , hogy Te vetted meg az autót tőlem, ez a TE autód volt mindig... úgy mint nekem a 2.8-as (a Capri amibe először beleszerettem , és azóta már az enyém)

Le a kalappal
Volt baj - van baj - lesz baj - valami hasonló lehet az elvakultság

Gratulálok és akkor most kezdődhet - kezdődjék egy újabb fénykor GAK életében!
Egy ilyen GAZDÁVAL megvan hozzá minden esélye

Nagyon szép! Remélem sokáig így is marad. Ha nekem is lett volna ennyi eszem, én is így csináltam volna, lépésenként. Nem mindent egyszerre. Na mindegy.
Amúgy rendszeresen használod szar időben is, vagy csak nem bírtad már?

Azért most még jól áll neki a távolság.
A két első sárvédő csúnyán rozsdás,valamint a jobb laprugó hátsó felfogatásánál,de meggyógyítom.
A vezető oldalon rosszabb valamivel és ott az ajtó fényezése is keresztül-kasul van repedezve,valszeg a naptól.
Több évig állt és egy évet fedél nélkül,a nap rendesen megszívta,kiszárította a belső bőr részeket,meg az ajtókon lévő könyöklőket,eddig a műszerfalat,kézifékzsákot,váltózsákot és a vezető ülést tisztítottam meg és kentem át méhviasszal többször is,aztán meg bőrfestékkel bekentem,egy szaki biztosan többet ki tudna hozni belőlük,de sajnos van ahol a varrás is elkopott.
Ahogy TCS írja,volt,van és lesz baj. De a Caprizás erről IS szól.
Az első dolgom az volt hogy a hangszigetelő ezüzt szivacsot kitépkedtem,merthogy ha másra nem is,de arra tökéletes hogy megtartsa a párát. Aztán kivettem a műszeregységet és összevetettem a nálam raktáron lévővel,mondhatjuk hogy jobb volt az újjabb állapota(bal oldali),így az került vissza,de előbb még a számlapokat átcseréltem a régiére,mert az mérföld/órát is ír és jópofa hogy a piktogrammok mellett feliratokat is pingáltak rá. A kábelkötegen nem igazán tudtam eligazodni,sok kábel nem megy sehová és vannak amik láthatóan új részei,gondolom kiváltanak egy sérült részt,de ezek helyrehozásában segítséget fogok kérni. Valamint érdekesség képpen az eredeti és új lökhárító közti különbség.

Dartonit wrote: Amúgy rendszeresen használod szar időben is, vagy csak nem bírtad már?

Igazság szerint mindig is használtam az öreg fordjaim minden időjárási körülmény közepette,persze ezt is óvom,imádom,garázsban alszik,és tisztán tartom,de nem csak találkozóra járós,elsősorban az én örömömet szolgálja.

A kábelköteg és a villamosság az valami katasztrófa volt, a villamossági szerelők mindig csak hozzá tettek , mert lusták voltak megkeresni a hibákat ... (egy párszor kiosztottam őket miatta ) a hangszigetelésnek belerakott polifoamot jól tetted , hogy kidobáltad belőle ,mert tényleg nem csillapította a hangot, de annak idején , ha már beleraktam nem szedtem, ki több mint a semmi alapon..

stpetya wrote: Igazság szerint mindig is használtam az öreg fordjaim minden időjárási körülmény közepette,persze ezt is óvom,imádom,garázsban alszik,és tisztán tartom,de nem csak találkozóra járós,elsősorban az én örömömet szolgálja.

Csak azért kérdeztem, mert az elsővel én is így voltam, nap mint nap használtam, de az első tél alatt gyakorlatilag megsemmisült. Igaz, hogy csak csillaggarázs volt, és már messze nem volt tökéletes, de brutálisan felgyorsította a folyamatokat.
Ebből tanulva a mostani már csak "szépidőautó" lesz.

A polifoam hőszigetelőnek jó, de ha a hang szigetelni akarsz, nagy testsűrűségű anyagot válassz, pl. amit Levelboss használt
A kaszni rendbetétele Neked már rutinból megy. De nem irigyellek, mert az ilyen volt-ilyen lett most negatív kicsengésben van
Marad padlizsán színű?

Bubor wrote:A polifoam hőszigetelőnek jó, de ha a hang szigetelni akarsz, nagy testsűrűségű anyagot válassz, pl. amit Levelboss használt
A kaszni rendbetétele Neked már rutinból megy. De nem irigyellek, mert az ilyen volt-ilyen lett most negatív kicsengésben van
Marad padlizsán színű?

Nemhiszem hogy akarok hangszigetelni,de nagy testsűrűségű anyag amit olvasztottam már hőlégfúvóval taposólemezre és az ajtólemez belsejére,az kátrány,ez elég jó volt nekik a 70-es években,nekem most is megfelel,nem hang,de párazáró rétegnek több mint tökéletes. Bizony lepukkant kicsit az öreg,de azért kis odafigyeléssel helyrehozható és még így is,mindig mikor meglátom,önkéntelen is mosolyra húzódik a szám Ezt a színt 13éve ilyennek álmodtam meg,szándékomban áll megtartani. Bár többször hallottam hogy: "ha ilyen autóm lenne,minden színűre fényeztetném,de ilyenre nem" -hát különböznek az ízlések,szerintem kva mutatós.